Aki egyszer HEGY-es lesz örökre az is marad

Ha egy szóval kellene jellemeznem a HEGY-et akkor az a közösség lenne, bár így jobban belegondolva ide egy szó kevés lenne. Én magam 2014-ben kerültem bele, mint gólya, majd azóta 1 év kihagyással minden évben visszatértem, mint szervező. Hogy miért? Nos az egyszerű válasz az, hogy aki egyszer HEGY-es lesz az örökre az is marad 😊

 Személy szerint én rengeteg mindent kaptam ettől a tábortól, olyan dolgokat, amelyek hatással voltak az életemre. Életre szóló barátságokat, tapasztalatot, és a legfontosabbat egy közösséget.  Érettségi utáni nyáron állandóan azon tűnődtünk a barátaimmal mi lesz most, hogyan tovább, és ekkor jött szembe velem a HEGY, egy ismerősöm ajánlására. Tisztán emlékszem sokáig hezitáltam menjek e, de végül életem legjobb döntését hoztam azzal, hogy belevágtam. Nagyon jó élmény volt, hogy az első naptól kezdve mindenki nagyon nyitott, és barátságos volt, és a nálunk idősebb szervezők is teljesen egyenrangúként kezeltek minket. A rengeteg jó program és tartalmas előadások nagyon sokat adtak nekem. 

Bíztatok tehát mindenkit, hogy bátran jelentkezzen hiszen olyan élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodhattok, amelyek örök életre hatással lesznek rátok 😊 HEGY-re Fel!

Üdvözlettel egy öreg Gólya !

Renoválás, feltámadás

Bár keveset értek hozzá, úgy döntöttem beszállok a bloggerek csoportjába. Az előző bejegyzéseket én csak feltöltöttem, egyik sem saját szerzemény. Ennek hatására úgy gondoltam, akkor fair, ha legalább egy posztot írok én is.

Elődjeim, mind kiváló emberek, valamennyien szervezők, mind a saját élményeikről meséltek a táborban, én viszont egy kicsit szeretnék mesélni a szervezésről.

Én is visszajáró HEGY-es vagyok, amióta felvettek az egyetemre. Egy időben vezettem kiscsoportot is, de nagyon gyorsan rátaláltam a helyemre szervező gárdában.

Szakmámból és a hobbimból kifolyólag érdekelt a technika, a kábelek és az, hogy mindez hogyan működik. Saját közösségemben is foglalkoztam ilyenekkel, innen jött a motiváció. A sok elektronika mellett persze az informatikai és a virtuális rész is kijutott.

Az egészen részletes programtervektől a honlap szerkesztésen át a konkrét beszerzésig terjednek a feladatai a technikusnak. Kicsi, de szívós csapat a mienk. Hogy idézzek egy volt táborszervezőt:

Legyetek profik és láthatatlanok!

HEGY főszervező

A tábor előtti jelentkezések és az email áradatok kezelése (nem feltétlen a megválaszolása) is a mi dolgunk szokott lenni. A tábor alatt természetesen aktívan pakoljuk a holmikat és nyomkodjuk a gombokat, hogy csillogjanak a LED-ek és dübörögjenek a hangfalak. Embereink általában adó-vevővel is fel vannak szerelve, így eszméletlen fontosnak tudnak látszani.

A keverőpult mögött

Azt hiszem rengeteget fejlődtünk a digitális téren. Csapatunkat is folyamatosan szoktatjuk a platformokhoz, illetve marketingeseink szünet nélkül vannak a Facebookon és az Instagram-on. A tavalyi évben a munkacsoport minden feladatot digitálisan beszélt meg egymással!

Nagy tervünk volt a honlap újraélesztése is, egy kezelhetőbb, letisztultabb formában szerettünk volna mutatkozni a világ gólyái előtt. Az idő elérkezett, úgy érzem sikerült újjászületnünk. A tartalom a régi, de a külső vadonatúj lesz (tisztára, mint egy üdítő-reklám).

Remélem tetszik nektek is az új dizájn, várhattok még több fejleményt és bejegyzést a közeljövőben. Aztán ki tudja, lehet belevágok a blogírásba is…

“A Jóisten azt szeretné, hogy boldogok legyünk”

Mergl Marina és Bodnár Benedek a HEGY gólyatáborról mesélt

Több mint tíz évvel ezelőtt szervezték meg először a HEGY gólyatábort (Hittel az egyetemen), mára már nagyon összetett programmá nőtte ki magát. Alapvetően megvannak ugyanazok a lehetőségek, melyek egy egyetemi gólyatáborban, emellett útravalót is kapnak a gólyák egyetemi évekhez. A tábort felsőbb éves egyetemisták szervezik – leginkább azok, akik anno gólyaként is ott voltak.

A szervezők újragondolták a gólyatábor lényegét; a jó hangulat mellett fontos, hogy keresztény közegben erősítsék, az Egyház jelen van a mindennapokban, a hitélet nem elavult, nem időt múlt dolog, hanem természetes és fontos része az életnek! Színvonalas előadásokkal, sportolási lehetőségekkel készülnek, emellett tábortűz, városvetélkedő, borkóstoló és egy hajnalig tartó, buliba torkolló bál sem maradhat el. Mivel keresztény gólyatáborról van szó, az istenkapcsolat ápolása is fontos része a programnak.

„Nagyon jó olyan társaságban lenni, ahol vagány keresztény fiatalok vannak együtt. Szeretnénk ezt az élményt megosztani az egyetemet kezdőkkel.” – mondta Bodnár Benedek, a HEGY gólyatábor egyik főszervezője.

A táborban részletes tájékoztatást kapnak a gólyák, mikor mire kell figyelni az egyetem kezdetekor. Segítség, hogy megismerik a leendő szaktársaikat, tehát úgy mennek be az első órákra, hogy összekacsinthatnak; nem akárhonnan ismerik egymást! Egy olyan közegből, ahova hasonló értékrenddel rendelkező leendő értelmiségiek gyűlnek össze az ország minden pontjáról, hogy tartalmas programok közepette találják meg a kapcsolatot egymással… és Istennel!

„A Jóisten azt szeretné, hogy boldogok legyünk. Ezt szeretném átadni másoknak; ne negatívan álljunk hozzá az élethez, hanem örüljünk, hiszen sok minden azért történik velünk, hogy mi boldogok legyünk – a HEGY is ezért van.” – tette hozzá Benedek.

Pótolhatatlan az olyan emberekkel való ismeretség, akikkel megegyezik az alap értékrend, gondolkodásmód. Sokan az egyetemen kicsit elveszettnek érezhetik magunkat; új közeg, új szabályok, az esetleges problémák nem oldódnak meg maguktól. Pláne, nem hangoztatják, hogy „keresztény vagyok”… „Fontos, hogy kialakuljon egy közösség, amire később is lehet támaszkodni. Biztos pontot, biztonságot ad, hogy a fő értékrend ugyanaz. Nekem gólyaként nagyon megdöbbentő volt, hogy a tábori kiscsoportomban ’ismeretlenekkel’ nagyon mélyeket beszélgettünk már az első nap.” – jegyezte meg Mergl Marina, a másik főszervező.

Az életben nagyon fontos a másik ember iránti szolgálat – ez a krisztusi szeretet. Nem áldozat, hanem szeretet vezérelte cselekvés. Jó és fontos megtapasztalni azt, hogy senki sincs egyedül. A HEGY-en lehetőség van átélni a közösségi élet létezését, ami megerősít hitben és az egyetemi életben. Aki részt vesz a táborban, ezzel közösséget is kap.

Sokan jönnek vidékről a fővárosba tanulni, így a szervezők bemutatják a helyi közösségek, plébániák „listáját”, ahová lehet csatlakozni – ez a budapestieknek is nagy segítség.

„A saját gólyatáboromról mindig az jut eszembe, hogy a hazaérkezés után úgy éreztem, ez volt a legjobban megszervezett tábor, amiben valaha voltam. A legátgondoltabb, legkidolgozottabb…” – emlékezett vissza Benedek.

Bíztatunk hát minden érettségizőt, kövesse figyelemmel a gólyatáborról érkező információkat; augusztus 7-11. között minden érdeklődőt várunk Esztergomba, a HEGY-re.

Új kalandok

Számomra a tábor egy igen meghatározó élmény volt. Az iskolámban hallottam róla előszőr, mert a szervezők ott is hirdették. Később utána érdeklődtem több ismerősömnél is, mindenki ajánlotta, végül ezért is mentem el.

Emlékszem, hogy én voltam az első ember, aki az állomáshoz ért. A szervezők meg is jegyeztek érte. Volt néhány ismerős arc, de valójában egyedül voltam a nagy tömegben. A vonatúton azokkal beszélgettem, akiket ismertem, később persze külön csoportokba kerültünk. Amikor megérkeztünk, hatalmas örömmel fogadtak minket. Mi voltunk a hősök, akik ezt a „hosszú” utat megtéve együtt egy új kalandot kezdenek.

A kaland mindjárt az ismerkedő játékokkal kezdődött. Én ugyan nem vagyok cserkész, és a legtöbbet nem is ismertem, de mind szórakoztató és felüdítő volt. Az első kiscsoportban jöttek a névkártyák, illetve még több ismerkedés. Meglepett, hogy ennyi sok fiatal, mennyire hasonlóan gondolkodik és mégis milyen különbözőek egymástól. A kiscsoport egy meghatározó része volt a tábornak, majdnem mindenkivel azóta is tartom a kapcsolatot, beleértve a kiváló csoportvezetőimet.

A programok sűrűn követték egymást. Reggel korán keltünk, tornáztattak minket, reggeliztünk, majd rögtön jött egy játék, egy előadás, táncoktatás. Mindig csináltunk valamit, és sosem unatkoztunk. A városi vetélkedő alatt ugyan ránk szakadt az eső, de ennek ellenére sem volt sehol holt idő. A programok többségét a kiscsoportommal csináltuk, de szinte minden nap volt olyan, hogy keveredtünk.

A sok játék és szórakozás mellett persze folyamatosan ott volt az a lelki háttér, amit ígértek. Minden reggel és este volt ima, volt lehetőség zsolozsmára, és a nap bármelyik percében elmehetett az ember imádkozni egy külön arra dedikált szobába (és szükség is volt rá). Ami számomra nagyon megnyerő volt az az, hogy egyrészt a szervezők megadtak nekünk minden lehetőséget, de egyik sem volt kötelező. És most ezt úgy is értem, hogy ha nem akartál élni vele, akkor nem tetted. Nem történt semmi. Nem mentél ki unatkozni, amíg a többiek zsolozsmáztak, vagy éppen a misén voltak.

A szervezők mindenben nagyon segítőkészek és nyitottak voltak. Akármilyen kérdésre készséggel válaszoltak legyen az lelki témájú, vagy épp az egyetemmel kapcsolatos. Az egyetemi infókon találtam rá azokra az emberekre, akikkel most is ugyanarra az egyetemre járok. Olyan fontos infókat tudtam meg, amiket máshonnan (egyetemi gólyahét, gólyatábor stb) csak nehezen, vagy egyáltalán nem.

A tábor legvégén volt a bál, ami egyértelműen a legszebb és (szerintem) a legjobb program volt mind közül. Szép ruha, elegancia, zene, tánc, csinos lányok. Nekem ez volt az első bálom személy szerint, de azóta rendszeresen járok bálozni. Megannyi különböző táncra volt lehetőség, de tanítottak közösségi táncokat is. Volt lehetőség társasozni, vagy beszélgetni azoknak, akik pihentek, vagy nem szerettek volna táncolni.

Összességében ez a tábor életem egyik meghatározó élménye volt. Ennek hatására azóta is visszajárok szervezni, és igyekszem, hogy a többi tábor is legalább olyan legyen, mint ez.

Ízig, vérig gólyatábor

Keresztény gólyatábor. Az első asszociációm a napi mise, rózsafüzérezés, zsolozsma. Szerencsére tavaly a HEGY gólyatábor rácáfolt erre a félelmemre.

Gimnázium után, egyetemre menet, a kettő között kicsit elveszve sok érzés kavargott bennem, amikor augusztus közepén felszálltam a gödöllői vonatra. Szerettem volna ismerősöket szerezni az új egyetememről, jól érezni magam. Szerencsére nem kellett ebben csalódnom. A felsőbbéves szervezők beleadták a lelküket, és örömmel dolgoztak azért, hogy egy remek táborral lehessünk gazdagabbak, ahol megismerhetjük az egyetemet, ahová menni fogunk és a későbbi hallgatótársainkkal találkozzunk.

Hamar belekerültem a tábor hangulatába, sodrásába, a városi vetélkedőt, a sok sportot, táncot, a tábortüzet és a bált mind nagyon élveztem és egy felejthetetlen élményt adtak számomra. Sok barátot is találtam, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot, összejárunk társasozni, sörözni és egyebek.

A tábor szerintem legfontosabb eleme, hogy bár ízig, vérig gólyatábor, mégis keresztény értékrendben töltjük el, jófej keresztény fiatalokkal együtt. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Keresztény gólyatábor ??

Keresztény gólyatábor? Elsőre talán egy kicsit furcsán hangzik, annak idején nekem is volt néhány kétségem ezzel kapcsolatban. Nem tudtam, hogy pontosan mire számítsak. Imaestek? Közös misézés? Valljuk be ezek nem tipikus gólyatábor programok. Megnyugtatlak kedves olvasó, hogy ezek miatt nem kell aggódnod, hiszen egyik program sincs rád kényszerítve.

Annak idején nekem az igényes szervezői munka nagyon megragadott. Napközben olyan feladatokat kaptunk, amiken szerettünk részt venni. Tetszett még, hogy sok emberrel nagyon hasonló az értékrendünk, ezáltal hihetetlen jó beszélgetésekben lehetett részem a tábor ideje alatt.

Csak bátortani tudlak a részvételre!

Szenzációs élmények :)

Múlt nyáron voltam gólya a Hegyen, nem is volt kérdés, hogy vissza szeretnék-e jönni szervezőnek. A tábort megelőző évben több ismerősömtől is hallottam, hogy korábban ő is részt vett és nagyon jó volt, bíztattak, hogy menjek én is.

Két osztálytársamat is rábeszéltem, hogy menjünk együtt. Egyikünk sem bánta meg, hogy eljött, sőt, idén mindhárman jelentkeztünk szervezőnek is, hogy újra átélhessük a nagyszerű programokat és együtt tölthessünk egy hetet sok jófej emberrel.

A saját, kari gólyatáboromra nem mentem el, de nem bánom, mert itt is megvolt a szokásos gólyatábori hangulat, sőt még annál sokkal fantasztikusabb. Tetszettek a kiscsoportos beszélgetések, pár csoporttaggal még ma is tartom a kapcsolatot. Egy percig sem unatkoztunk, az előadások emlékezetesek voltak, a programok pedig pompázatosak.

Nagyon jól éreztem magam és szeretettel bíztatok minden gólyát, hogy jöjjön el és legyen részese eme szenzációs élménynek.

Kereszténynek lenni menő !

Kicsit kétkedve, bizonytalanul szálltam fel a vonatra. Vajon ez tényleg nekem való lesz? Jófej fiatalokkal leszek együtt? Fiatalos lesz a légkör vagy ha véletlenül mondok egy-két „mai” szót, már csúnyán fognak rám nézni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavarogtak bennem. De reméltem, hogy minden rendben lesz, ha már egyszer a nővérem szervezőként is visszament. A kissé borús kedélyállapotomat hamar felváltotta a kíváncsiság és a megnyugvás. Már a pályaudvaron két kedves csajszi várt minket, akik már akkor gondoskodtak róla, hogy ne érezzük magunkat kínosan. Amikor odaértünk a tábor helyszínére, akkor meg már végleg elhagyott minden bizonytalanság, kétely. A szervezői brigád csupa fiatalból állt, akik alig voltak pár évvel idősebbek nálunk és nagy mosollyal az arcukon fogadtak minket. Ahogy teltek a napok, egyre hálásabb lettem, hogy hagytam magamat rábeszélni a táborra. Nagyon sok jófej fiatallal ismerkedtem meg a pár nap alatt a szuper programoknak köszönhetően. Minden előítélet elpárolgott, amitől tartottam és helyette egy életre szóló élményt kaptam. A legjobban az fogott meg, hogy ennyi fiatal felvállalta a hitét, tudott együtt imádkozni, mély dolgokról beszélgetni és közben együtt bulizni. És ez a két dolog nem zárta ki egymást, sőt csak közelebb hozott minket egymáshoz.

Természetesen utána én is visszamentem szervezőnek, és alig vártam és várom most is, hogy megmutathassuk a többi szervezővel, hogy: Kereszténynek lenni menő! 

Egy jó választás

2016-ban voltam eddig egyetlenegyszer a HEGY-en, idén szervezőként remélem, hogy másodszorra is részem lesz benne. Az akkori összes program közül nekem a társasjáték-est nyerte el a legjobban a tetszésemet, bár a Catan nevű játékban csak a második helyet sikerült megszereznem, mert nem lehet mindenre felkészülni. 🙂

A hangulat egyre csak jobb lett a sok-sok napon keresztül, míg a közösségen belül egyre több barátság alakult ki.

Még kiemelném a sportnapot és a közös városnézést a programok közül. Mindkettő felejthetetlen élmény volt. A focizás során két gólt is sikerült lőnöm; a városnézés közben pedig 2 gombóc fagyival, a város látványával, és persze egy kis napsütéssel lehettem gazdagabb.

Összességében nem bántam meg, hogy az egyetemi gólyatábor helyett a keresztény gólyatábort választottam. A rossz minőségű alkoholnál sokkal jobb a jó minőségű csapvíz, viszont pár érthetetlen feladat itt is akadt (bár az utóbbiakról nem mondom, hogy nem emelték a színvonalat). 😀

Életem egyik legmeghatározóbb élménye

A legjobb nyaram az érettségi utáni nyár volt, ugyanis ilyenkor nincs semmi kötelezettsége az embernek a felvételit leszámítva. Nem kell többet izgulni rajta, felvettek-e vagy sem, nincs semmi kötelező olvasmány, nyelvvizsgára való felkészülés. Szóval mondhatni egy felhőtlen nyárról van szó J. Az ember bátran szervezhet magának jobbnál-jobb programokat, végre fordíthat kellő időt a barátainak, ismerőseinek.

Én pont egy ilyen nyár kellős közepén mentem el HEGY-re, és a rengeteg program, nyaralás között ez lett életem legmeghatározóbb hete, nem csak a 2016-os nyár, hanem az eddigi táborok közül is.

Bár eleinte nem ilyen érzésekkel mentem, ugyanis csak kevés embert ismertem, de már az odaút is nagyon jó hangulatban telt egy kismozdonyban Esztergom felé. A hangulat a tábor végéig sem ült le, rengeteg új embert ismerhettem meg, akikkel azóta is találkozunk közösségekben, szoros barátságok alakultak ki a nagy létszám ellenére is.

Ami legjobban megfogott a táborban, hogy milyen sokszínű program van olyan lelkiismeretes szervezéssel és szervezőkkel, amivel korábban még nem találkoztam, mennyi kreatív dolog és ötlet került elő csak egy hét alatt. Az emberek nagyon kedvesek és nyíltak voltak, jó volt látni, hogy a szervezőcsapat milyen összetartó és lelkes, ez nagy hatással volt rám is, nem csak a tábor hetében, hanem később az egyetemi éveim alatt is. A programok nagyon sokszínűek voltak, szerepelt köztük minden a lelki feltöltődéstől a sporton át a szórakozásig, kikapcsolódásig.

Később szervezőként is jó volt látni, ahogy a gólyák ugyanezt átélik napról napra a tábor ideje alatt. Ezért is várom nagyon a 2018-as gólyatábort, gyere te is, nem érdemes kihagyni, életed talán legmeghatározóbb élményében lesz részed 🙂 🙂 🙂